ROM Vándor program

Az építőipar kiemelt szereplőjeként a Market Építő Zrt. egy olyan komplex vállalati társadalmi felelősségvállalási (CSR) programot alkotott, amely kapcsolódik tevékenységéhez, illeszkedik hitvallásához, értéket teremt, több éves időszakot átível és országosan kiterjeszthető. A kezdeményezés legfőbb célja épített örökségeink, elsősorban szakrális középkori romemlékeink megóvása és népszerűsítése – többek között azok felkutatásával, szakszerű helyreállításával, valamint a műemlékek környezetének megújításával.

A ROM Vándor program 2024-ben rangos szakmai elismerésekben részesült, elnyerte az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának „Példamutató Műemlékgondozásért” díját, illetve a Média Építészeti Díj „Épített környezet” díját.

Rom mint építészeti jelenség

A rom szimbóluma a múlandóságnak, de egyúttal szimbóluma az elmúlással való makacs ellenszegülésnek is. Idővel rommá válik egy épület, rommá válik egy templom is, ha elpusztul körülötte a település, ha megszűnik a helyszínen a szerzetesrend vagy a fenntartó közösség. Ezek a funkciójukat és közösségüket elvesztő épületek valakinek csak elhagyott kőhalmok, beazonosíthatatlan épülettorzók. Elemi erejük, különleges atmoszférájuk mégis éppen esendőségükben, töredezett szoborszerűségükben rejlik. A megőrződött fragmentumok méltóságteljesen viselik a természet formáló erőit, hordozzák az idő nyomait.

A rész sokszor több, mint a láttatott egész…

A „rom” kifejezéshez akaratlanul a némaságot, a csendet, a természeti kitettséget kapcsoljuk. A kiüresedett, magára hagyatott épületek az idő múlásával külön életet élnek, egy új identitássá formálódnak, egészen addig, míg megsemmisülnek. Minden épület viseli a keletkezése óta eltelt idő nyomát, egyszeri és megismételhetetlen patináját. Ezek az alvó műemlékeink, ha el is veszítették élő egyházi közösségüket, mégis töretlenül képviselik az épített örökségeink materiális és immateriális szépségeit. Árpád-kori templom- és kolostorromjaink csendes tanúi történelmünknek; az évszázadok során volt, amiben állatot tartottak vagy takarmány tárolására használták, vagy éppen ideiglenes lakótérnek. A rom-táj egy valódi befogadó tér, amolyan senkiföldje, mindenki földje.

Romtörténet

A régi építészeti alkotások értéke, védelme nem újkori eredetű. Már Cicero (Kr.e. 1. század) is hivatkozik a megőrzendő emlékek és értékek fontosságára: „Mi az emberi kor a régi dolgok emlékezete nélkül?” Az antik épületek tisztelete hangsúlyosabban a reneszánsz idejében jelent meg: a kor építészei az „ideális szépség” elérése érdekében mérték fel és tanulmányozták az antik épületek maradványait. A klasszicizmus eszmevilágának már meghatározó, központi eleme az antikvitás emlékeinek újrafelfedezése. Az angol arisztokrácia fiataljai köréből induló kalandos itáliai utazás, a „Grand Tour” egyfajta népszerű divatot is teremtett, ezt erősítette Herculaneum, majd Pompeii felfedezése; az előkerült görög és római szobrok, használati edények és épülettöredékek turisták sokaságát vonzották Itália déli tájaira.

A rom megkövült emlékezet…

Az antik római és hellén emlékekre irányuló érdeklődés később kiterjedt a középkor – a romanika és gótika – alkotásaira is. Ez a folyamat a társművészetekben is tetten érhető, legyen szó akár irodalomról vagy festészetről. Erre épül a „Gothic Revival” eszméje is, amely a gótikus templomok és apátságok romjaival hirdeti a középkor elfeledett szellemiségét. A romantika korszakában a romok tisztelete, a romkultusz olyan erőssé vált, hogy kastélykertekben még műromok is gyakorta épültek, egyúttal a birtok nagy múltjának jelzéseként. A régi épületeknek, épületmaradványoknak a kulturális értékük miatti megőrzésének igénye – maga a műemlékvédelem – a 19. század első felében alakul ki.

A romnak több típusát különböztetjük meg: az évszázadok óta ismert, folyamatosan pusztuló „poétikus rom” (pl. Zsámbék, Aszófő, Alsódörgicse), az idő által eltemetett, később feltárt „régészeti rom” (pl. Székesfehérvár, Aquincum), valamint megemlítendő a „műrom” (pl. Tata, Vácrátót), mint mesterségesen épített, archaizáló-műví rom. Mindhárom esetben a műemlék folyamatos gondozására van szükség.

Érdekességképpen: a rom-táj lírai hangulata olyan XX. századi, világhírű filmrendezőket is megihletett mint Andrej Tarkovszkij, Franco Zeffirelli vagy Agnieszka Holland.

Alvó, épített örökségeink újrahangolása

ROM Vándor programunk tartalmi vázát a hazánkban nagy számban fellelhető elhagyott, középkori épületmaradványok képviselik, legnagyobb részben a kisebb települések, községek külterületén meghúzódó templom- és kolostorromok. Az ország területén több száz ismert és kevésbé ismert középkori romemlék áll, amelyek misztikus jelként gazdagítják környezetünk kulturális térképét. Ezek a helyszínek elsősorban varázslatos atmoszférájuk, rejtőzködő mivoltuk miatt vonzzák a felfedező túrázókat és vándorokat. Sajnos, a folyamatos karbantartás, állagmegóvás és anyagi forrás hiányában ezek az építészeti örökségeink fokozatosan erodálódnak, méltatlanul pusztulnak. Fennmaradásuk sok esetben veszélyeztetve van. Minőségi rehabilitációjuk, megmentésük példátlan vállalati kezdeményezés, amelynek elsődleges célja ezek megóvása, helyreállítása, konzerválása, valamint a műemlékek környezetének megújítása.

A műemlékek eltérő műszaki állapotúak, ezért más-más beavatkozást igényelnek. Elsődleges cél a romok autentikus, természetes szépségének megőrzése. A beavatkozások visszafogottan segítik a megóvás, a biztonságos megtekintés és az értelmezés lehetőségét, miközben megőrzik és felerősítik a romok „időtlen” atmoszféráját.

Túra- és zarándokmozgalmunk gazdagítása

Az értékmentés mellett programunk célja, hogy társadalmilag ráirányítsa a figyelmet – az államilag jobban támogatott és népszerűsített várromjaink mellet – ezen épített örökségeink pusztuló értékeire, és egyfajta mozgalomként óvja, képviselje és népszerűsítse Árpád-kori szakrális romjainkat. Reményeink szerint ezek a helyszínek az újabb generációk számára is érdekes, kalandos, minőségi szabadidős programot kínálnak, illetve a hazai és nemzetközi túra- és zarándokmozgalmak népszerű célállomásaivá válnak. A koncepció szellemiségében jól illeszkedik az elmúlt évek trendjeihez, mint ökoturizmus, mikrokáció, zero waste, slow vagy az urbex mozgalom.

Egyszerű a cél, komplex a folyamat

A Market Csoport szerteágazó tudással, szolgáltatási palettával rendelkezik, ami lehetővé teszi a professzionális generálkivitelezést. A cég számára fontos az értékteremtés, az unikális megoldások, a pionír jellegű utak megtalálása és támogatása.

A ROM Vándor program céljainak megvalósításához összetett, sokrétű szakmai munka és projektmenedzsment szükséges: az örökségvédelmi engedély beszerzése, az előzetes szakági munkálatok elvégzése, a helyszínek feltérképezése, kutatások végzése, a jogi feltételek biztosítása, a tulajdonosi hozzájárulások beszerzése, a feltárási munkák, a regionális közösségekkel való egyeztetés, a tájépítészeti környezetrendezés és a megújult közkincsek kommunikációja is egyaránt a feladat részét képezik.

Ez a kihívás illeszkedik a cég hitvallásához, és lehetőséget ad komplex tudásának felhasználására egy szép és nemes Ügy érdekében.

A program külön érdekessége és értéke, hogy a megvalósítás során a neves szakértők bevonása mellett a kapcsolódó feladatok elvégzése – az előkészítéstől egészen az átadásig – a vállalat önkéntes munkatársainak közreműködésével történik.

„Azért is ragaszkodunk ehhez a programhoz, mert hosszú távú, teljesen unikális és nem átlagos feladat. Benne van a szakmánk, annak minden részletével, szépségével. Mindezek mellett fontos, hogy a sok új épület mellett az értékmegőrzést is a zászlónkra tűzzük.”

Scheer Sándor (alapító–vezérigazgató)
Index kép: Somogyvámosi pusztatemplom, fotó: Kószó András
Jelöletlen képek: ROM Vándor projekt csapata